Alkotmánybírósághoz fordul a választási törvény módosítása miatt a Párbeszéd
A párt szerint a kormánypártok által megszavazott változtatások több ponton sértik az alaptörvényt.
A párt szerint a kormánypártok által megszavazott változtatások több ponton sértik az alaptörvényt.
Rendkívüli parlamenti ülést hív össze a kormány július első hetére.
Ha nincs választás, akkor Nádasi Tibor fog beülni az önkormányzatba a Demokratikus Koalíció színeiben.
Bár sok tekintetben változásra érett a választási törvény, a kormány ismét csak azokon a pontokon és úgy módosíttatja a jogszabályt, hogy még tovább lejtsen a pálya a Fidesznek.
Tízéves a választásokat megszervező és lebonyolító szerv, a Nemzeti Választási Iroda. Az NVI-t három éve vezető Nagy Attila a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a jövő évi összevont EP- és önkormányzati választások költségét 25,4 milliárd forintra tervezik. Az elnök beszélt arról, miben lesz más a 2024-es választás, mint a tavalyi volt, és kitért arra is, mi kell ahhoz, hogy teljesen digitalizálják a választásokat, mikor voksolhatunk majd online.
Próbálkozott, de nem tudta elérni a kormány egy elmarasztaló strasbourgi ítélet felülvizsgálatát. Így véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi őszi döntése, amely jogsértőnek találta magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást érintő részét és annak megváltoztatását írta elő.
Kósa Lajos szerint a szigorításra azért van szükség, hogy külföldiek „ne vásárolhassák fel” a pártokat.
Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal.
Futószalag-szavazás közben fotóztuk a miniszterelnököt.
Újdonság az is, hogy már a magyar választási szervek is vizsgálhatnak külföldi, azonban a magyar választással összefüggő ügyeket.
Nemcsak Magyarországon, hanem a világon bárhol vizsgálhatnák a választási szervek a választási csalás gyanús eseteket, ha a Parlament elfogadja a most benyújtott törvénymódosítást. Ez a válasz arra, hogy az elégetett romániai levélszavazatok ügyében tehetetlenek voltak a választási szervek.
A volt jobbikos képviselő módosító javaslatot nyújtott be a választási törvényhez, így nem kellene Szabó Tímea ötletére rábólintani, ha egy napon kérdezné az embereket a kormány a parlamenti helyekről és a „gyermekvédelmi” témákról.
Lehet-e egyszerre bűnszervezetnek, maffiának és "egyszerűen csak" rossz kormánynak nevezni a fennálló hatalmat. Mi következik az egyikből, mi a másikból és mi a kettős értelmezésből? Szerzőnk a hatpárti megállapodásról ír és a jelenlegi magyar politikai valóság egy, a jellemző értelmezéstől eltérő változatát kínálja.
A járvány elleni védekezésre hivatkozással csaknem öt teljes hónapig rendeleti kormányzással irányította az országot Orbán Viktor miniszterelnök. A hatalmával nemcsak élt, hanem egyesek szerint vissza is élt, a nagyobb önkormányzatoknak például mattot adott, ahogy az ellenzéknek sem hagyott választási lehetőséget. Így éltünk a rendkívüli jogrend alatt, 2020-ban.
Mégsem módosítják a Pest megyei választókerületek határait, pedig kötelező lenne, és jövőre már késő. A Fidesz csütörtökön még támogatta az erről szóló ellenzéki javaslatot, de kedden leszavazta.
A kamupártokra hivatkozva nyúlt bele a választási törvénybe a kormány, csakhogy a jól szervezett formációknak a szigorúbb szabályok mellett is van esélye az indulásra. A Political Capital választási szakértője szerint a Fidesz valójában nem megfojtani, hanem csak keretek között akarja tartani a „kamupártokat", hogy a random asztaltársaságok ne indulhassanak, de például Berki Krisztián pártja előtt ne legyen akadály.
Az anya nő, az apa férfi – hirdeti innentől kezdve az Alaptörvény. A választási törvényjavaslat viszont még az utolsó percben is változott.
Amellett, hogy az alkotmányba foglalja: az anya nő, az apa férfi, a választási szabályokat is átírhatja az Országgyűlés.
Az eddig hezitáló Momentum és LMP már közös listát akar.
Az MTA volt elnökének pártja, az Új Világ Néppárt is nehéz helyzetbe kerül, ha módosítják a választási törvényt.